Miért nem elég csak az akaraterő a mozgáshoz?

A testmozgás elkezdése, egy új mozgásforma kipróbálása nemcsak a testnek kihívás, hanem az elmének is. Régi szokásokat kell elengedni, újakat bevezetni, korábbi rossz élményeket átírni, és közben még a közösségi média irreális üzeneteivel is szembenézni. Nem csoda, ha elsőre ijesztőnek és zavarosnak tűnik az egész, és legszívesebben már az elején bedobnánk a törölközőt.

Miért ilyen nehéz elkezdeni?

A kezdet mindig a legnehezebb, és nem azért, mert nem akarunk többet mozogni, vagy mert nincs elég kitartásunk, hanem mert rengeteg láthatatlan akadály állja az utunkat. És ezekről a nehezítő tényezőkről nagyon kevés szó esik. Vegyük is sorra őket! (Annyit elárulok előre, hogy a kezdet nem csupán egy jó edzésprogramon múlik.)

1. Mit mozogjunk?

Gyakorlatokból és fitnesz tanácsokból nincsen hiány, sőt, inkább sokszor az a baj, hogy túl sok információ zúdul ránk egyszerre, és nehéz eldönteni, mi az a mozgásforma, gyakorlat vagy program, ami igazán nekünk való lehet abban az élethelyzetben és életszakaszban, amiben éppen vagyunk. Nem mindegy, hogy valaki kisgyermekes szülőként, betegségből felépülve, vagy tanulás mellett akar aktívabb életmódra váltani.

2. Reális célok

A mai világ sok szempontból az instant sikerre épül – és ez alól a fitneszipar sem kivétel.

„10 nap alatt feszes has”, „30 napos kihívás”, „4 hét alatt kerek popsi” – ismerős címek, ugye? De a testünk nem így működik. A mozgás nem mindig azonnali öröm- és sikerforrás. A valódi eredmények csak akkor jönnek, ha megtanuljuk élvezni az utat, és nem csak a végeredményre fókuszálunk. A jutalom később, fokozatosan érkezik. Fontos, hogy átfogalmazzuk magunkban a mozgással kapcsolatos elvárásainkat, és megtaláljuk az apró örömöket: élvezni a ritmust és a zenét még akkor is, ha nem tudjuk követni a mozdulatokat; vagy tudatosítani, hogy a mozgás közben mennyi jótékony folyamat indul el a testünkben.

3. Logisztika

A mozgás nem vákuumban történik. Döntések sorozata vár ránk, amik meghatározzák, hányszor, hol és hogyan mozgunk, és milyen célok felé indulunk. Fel kell térképeznünk, hová tudjuk beilleszteni a testmozgást a napirendünkbe a meglévő feladataink mellé, a lehető legkisebb súrlódás mellett. Hiába próbálunk hajnalban tornázni, ha éjszaka többször fel kell kelni a gyerekekhez. Vagy hiába tűnik jó ötletnek a konditermi edzés, ha a legközelebbi terem is nehezen megközelíthető, és többórás programmá válik egy-egy alkalom. Nem mindenkinek ugyanaz a 24 órája van – és nem is minden nap ugyanaz a 24 óra. Nem mindenkinek van hozzáférése edzőteremhez, sportfelszereléshez, vagy lehetősége pénzt áldozni segítségre. És az sem mindegy, hogy támogató közösség áll-e mögöttünk, vagy éppen egyedül kell szembemenni a környezetünk elvárásaival.

4. Testi akadályok

A mozgás tanult képesség. A testünk nem gép, hanem egy folyamatosan változó és tanuló rendszer. Új mozgásmintákat kell elsajátítanunk, régieket felfrissíteni – ez pedig ügyességet, erőt és türelmet kíván. Maya Shankar idegrendszerkutató szerint, amikor hibázunk vagy nehéznek érzünk valamit, az agyunk valójában átstrukturálódik. Új kapcsolatokat hoz létre, hogy legközelebb jobban menjen. A „nehéz” pillanatok tehát nem akadályok, hanem a tanulás pillanatai. Ebben a rohanó, azonnali sikert hajszoló világban ez néha olyan, mintha széllel szemben próbálnánk futni – de pont ez a folyamat épít minket igazán.

5. Lelki batyu

Sokszor nem is a testünkkel, hanem a múltunkkal küzdünk. Szembesülünk saját határainkkal, és cipeljük magunkkal a korábbi kudarcokat – ciki tesiórák, önbizalomhiány, vagy az a bizonyos „úgysem fogom bírni” érzés. Ehhez jönnek a külső zajok: a közösségi média, ami azt sugallja, hogy a fittség csak kockás hasban vagy kerek popsiban mérhető. És ott van még a fekete-fehér gondolkodás, ami azt mondja: „ha nem tudom végigcsinálni, inkább bele sem kezdek.” Pedig a mozgás nem csak „igen” vagy „nem” lehet. Mi van, ha ma csak tíz perc van? Vagy ha a futás helyett ma a séta esik jobban? A szürke zóna talán a legértékesebb – mert ez az, ami fenntarthatóvá teszi az aktív életmódot és a rendszeres testmozgást.

6. Közösségi kihívások

Egy támogató és motiváló környezetben sokkal könnyebb új szokásokat formálni és azok mellett kitartani. De ha a környezetünkben mások még nem mozdultak el ebbe az irányba, könnyen érezhetjük magunkat kívülállónak. Úttörőnek lenni bátor dolog – de nem könnyű egyáltalán. Ha viszont mi elindulunk, lehet, hogy más is kedvet kap.

+1 A társadalmi berendezkedés kihívásai

Az életünk nem egy légüres térben zajlik. Munka, család, logisztika, dupla terhek – főleg a nőknél, akik gyakran „második műszakot” is visznek otthon. A napi kétórás edzésrutin helyett sokkal fontosabb, hogy mozgásbarát életmódot alakítsunk ki. Ez lehet napi 10 perc séta, heti pár otthoni edzés, vagy bármi, ami fenntartható és örömöt ad.

De mégis, mit lehet tenni?

Az aktív életmód és a testmozgás elkezdése valójában nem más, mint régi szokások elengedése és újak építése. Nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem apró lépések sorozatából. Ezért is fontos üzenet, hogy a sok akadály ellenére a kulcs az apró lépésekben rejlik. Egy séta ebédszünetben, öt perc nyújtás lefekvés előtt, vagy egyszerűen csak az, hogy a lift helyett a lépcsőt választjuk. Nem kell mindent egyszerre megváltoztatni. A sok apró lépés aztán a nap végére összeadódik. Ezek a mikro méretű szokások sokkal többet jelentenek (főleg az elején), mint a legprofibb edzésprogram (főleg, ha menet közben félbehagyjuk a programot, mert nem fér bele az életünkbe).

A mozgás nem arról szól, hogy hogyan nézünk ki, hanem arról, hogyan érezzük magunkat. Neked lehet, hogy a jóga hoz nyugalmat, másnak a futás ad szabadságot, valaki a súlyzókkal talál erőt, és van, akinek a napi séta biztosítja a mentális frissességet. Mind jó választás – ha belefér az életedbe.

Az aktív életmód nem tökéletes edzésterveken múlik, hanem azon, hogy megteszed az első apró lépéseket – és kitartasz mellettük. Nem kell minden nap száz százalékot teljesíteni. A majdnem fittség pont elég ahhoz, hogy jobban érezd magad a saját bőrödben.

🎙️ Erről a témáról beszélek a Majdnem Fitt első epizódjában is.

👉 Hallgasd meg az epizódot, és írd meg kommentben: nálad mi volt az első apró szokás, ami mozgásban tartott?